Rólunk

Az Accord Quartet - két évtizedes elhivatottság

Az Accord Quartet 2001-ben alakult Budapesten, négy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett fiatal kamarazenész kezdeményezésére. Alapító céljuk egyszerre egyszerű és ambiciózus: a vonósnégyes hagyományait a saját koruk nyelvén, tisztán, a művek belső logikájára figyelve megszólaltatni. A név – „Accord” – nem csupán a zenei akkordok harmóniájára utal, hanem a muzsikusok közötti összhangra is, amely a kvartettirodalom minden kihívásában érvényesül. Különösen ritka és kiemelkedő teljesítmény a kamarazenében, hogy mind a négy alapító tag a mai napig aktív tagja az együttesnek.

Európa színpadain

Az elmúlt két évtized során az Accord Quartet Európa szinte minden országában fellépett. Rendszeres vendégei voltak a Brüsszeli Szépművészeti Múzeumnak (BOZAR), a madridi Szépművészeti Múzeumnak, a szentpétervári Ermitázsnak, valamint olyan rangos eseményeknek, mint a Menton és Sintra, Ravenna, Orlando (Hollandia), Pont Royale, Santanderi Nyári és Kuressare Fesztiválok. E fellépések során mindig a muzsika esszenciáját keresték: a forma, a tónus és a ritmus finom egyensúlyát, amely a kvartett egyedülálló világát alkotja. 2008 áprilisában az együttes koncertet adott a Belga Királyi Családnak.

A kamarazene óriásai

Szakmai fejlődésük során a műfaj legnagyobb mestereitől kaptak útmutatást. Képzésüket olyan kiválóságok irányították, mint az Amadeus Quartet, Alban Berg Quartet, Walter Levin (LaSalle Quartet), Rainer Schmidt (Hagen Quartet) és a Bartók Vonósnégyes tagjai.

Szívvel és közvetlenséggel

A kvartett ars poeticája a humor, az improvizációs megoldások és a pillanatteremtés tisztelete. „Rossz hangot játszani bocsánatos bűn, szív nélkül játszani megbocsáthatatlan.” (Beethoven) E hitvallás vezérli minden előadásukat, ahol a hangszer, a zene és a hallgató közötti közvetlen kapcsolat a legfontosabb, így teremtve maradandó élményt.

Élő kapcsolat a zeneszerzőkkel

Az Accord Quartet a magyar zenei élet egyik kulcsfontosságú formációja, elkötelezett az új művek születése iránt. Közvetlenül dolgoztak együtt olyan zeneszerzőkkel, mint John Corigliano, Kurt Schwertzig, Erőd Iván, Petrovics Emil és Eötvös Péter. Számukra komponált, vagy velük dolgozott: Fekete Gyula, Vajda János, Selmeczi György, Csemiczky Miklós, Vidovszky László, Bánkövi Gyula, Jeney Zoltán, Zombola Péter, Bella Máté, Dargay Marcell és Kákonyi Árpád. Ezek a művek a kvartett és a komponisták együttműködésének gyümölcsei, melyek a zene élő, folyamatosan fejlődő dialógusát tükrözik.

Díjak és elismerések

  • Junior Prima Díj (2010)

  • Johannes Brahms Nemzetközi Kamarazene-verseny (I. díj, Pörtschach, Ausztria, 2009)

  • Artisjus-díj (2006)

  • Weiner Leó Országos Verseny (I. díj)

  • Semmering Nyári Akadémia Díjai (Bartók, Kodály és Thomastik-Infeld díjak, Ausztria)

Ars poetica

​Tradíció és Misszió – Batta András esszéje

„A vonósnégyes társas szórakozás. Aranykorában készítettek olyan asztalokat, amelyeknek ha felhajtották a lapját, kottatartók emelkedtek ki. Ezt ülte körül a muzsikáló társaság. »Négy művelt ember csevegése« – így vélekedett Goethe a vonósnégyes műfajáról, vagy kétszáz évvel ezelőtt. Igen ám, de akkor még a halk hangokra is volt fülük elődeinknek, s nem szólt a véget nem érő, harsogó háttérzene.

A vonósnégyes valóban a polgári kommunikáció kifinomult módját jelentette. Egy meglehetősen széles réteg értette ezt a nyelvet. Olyannyira, hogy a XIX. században, a koncertező vonósnégyes együttesek megjelenésével százak és ezrek váltottak jegyet Mozart, Beethoven, Brahms vonósnégyeseire. Ekkoriban váltak utazó sztárokká a nagy kvartett együttesek. Nem egy közülük éppen Budapestről, a Liszt Ferenc alapította Zeneakadémiáról indult, ahol e lemez hősei, a fiatal muzsikusok is pályafutásukat kezdik. A Hubay-Popper, a Waldbauer-Kerpely, a Léner, a Magyar, a Végh, a Tátrai, a Bartók Vonósnégyes messzire vitte a Bécs-Budapest-Prága háromszög előadóművészi hagyományait. Sok tekintetben könnyebb dolguk volt, mint a maiaknak. A vonósnégyes akkoriban még az élő kultúrához tartozott.

Ma inkább múzeum. De az, hogy fiatalok, mint az Accord Vonósnégyes tagjai, éreznek magukban elhivatottságot, erőt ahhoz, hogy művészi értelemben legfogékonyabb éveiket egy hivatásos kvartett együttes kiművelésére fordítsák, mindenképpen meghat és elgondolkoztat. Muzsikusokat ma is megérint és lenyűgöz a kvartettezés magasrendű tudománya és művészete. Miért ne részesedne belőle a mai zenehallgató is? Ehhez talán éppen a fiatalság üdesége és lelkesedése segíthet hozzá. A felfedezés izgalmának megújuló, bizsergető érzése. Hiszen éppen a fiatal együttesek hivatottak arra, hogy átmentsék a magas kultúrát a tömeg-kultúra árjával szemben. Missziójuk akkor jár sikerrel, ha nyitott és értő fülekre találnak.

Ennek reményében ajánlom az Accord Vonósnégyes első CD felvételét azoknak figyelmébe, akik hisznek a vonósnégyes műfajának halhatatlanságában. A magam részéről mindenképpen közéjük tartozom.”

​Prof. Dr. Batta András
Széchenyi- és Erkel-díjas zenetörténész,
a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója, professor emeritus,
a Zeneakadémia rektora (az ajánlás írásakor)